Az Irgalmasrendi szerzetes arról beszélt: egész életét meghatározta, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján született, és hogy családjában megtanulta, mit jelent a haza szolgálata.

Felidézte: nagyapjától két „nagy igazságot” kapott ajándékba, az egyik, hogy az élet ajándék, amit nem tarthat meg magának senki, amit másoknak kell ajándékozni.

A másik, hogy a Kárpát-medence közös haza, amelynek formálásában a magyaroknak nagyon fontos szerepe volt.

Hozzátette: 2013-ban, amikor Rómában, a Szent Péter-bazilikában XVI. Benedek pápát köszöntötte a máltaiak nevében, a pápa azt kérte, „vigyázzanak Szent István örökségére, mert a Kárpát-medence sorsa csak a Szent István-i gondolat szellemében oldható meg”.

Kozma Imre atya szólt arról: amikor felfogta, hogy mit jelentett Magyarországnak a trianoni békeszerződés, amelynek minden cikkelye azzal kezdődött, hogy „Magyarország lemond”, akkor azt is megértette, hogy a „földi érdekek hálójából ki kell szabadulni”.

Akkor „én felszabadultam az emberi kapcsolatok építésére” – fogalmazott.

Trianon „elmélyítette bennem annak megértését, hogy a földi érdekek mulandóak, az emberi kapcsolatok és az egymás iránti felelősség azonban mindent meghatároz” – mondta.

Kitért arra is: 1989-ben, amikor a zugligeti plébánia kertjében tábort rendezett be a keletnémet menekülteknek, pontosan értette a hazájuk szétszakításából fakadó helyzetüket.

Ezek az emberek arról beszéltek, hogy Németország szétszakításával az örökségüket vették el, „én pedig tudtam, hogy segíteni kell nekik” – tette hozzá Kozma Imre atya.